Celldorado - mobil világa

Nem is számít igazán az, akinek nincs ma már a kezében a mobil telefonja. A mobiltelefonos szórakozás nem csak jó időtöltés, hanem jó üzlet is, amelynek egyik zászlóshajója a cég. Náluk a legújabb tartalmakat töltheti le mobiltelefonjára, melyekhez sehol máshol nem jut hozzá! A Celldorado eredeti, egyedi szolgáltatásokat kínál a legmagasabb színvonalon. Háttérképek, Java játékok, menõ csengõhangok és viccek: minden, amire vágyik a kedves vevő - persze ez sem ingyen. Hálózatuk a világ minden pontjára kiterjed, termékeiket 5 kontinens lakói élvezhetik. A Celldorado a magyar SMS-szolgáltatók magatartási kódexének értelmében mûködik. Érdemes ezt is megismerni.

g00.jpg hosted at ImageShack.us

Visit twitter~innostrada's ImageShack profile

Quickpost this image to Myspace, Digg, Facebook, and others!

Innostrada Klaszter | Észak - alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter

Innostrada Klaszter | Észak - alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter: "napjaink hazai és nemzetközi gazdasági fejlődésének trendjei, a jövőt firtató elemzések és a mai sikeres vállalkozások magatartásának, módszereinek vizsgálata egyaránt azt mutatja, hogy a sikeresség záloga maga az INNOVÁCIÓ, a változásmenedzsment, a tudás által vezérelt (knowledge-driven) vállalkozás modellje,"

Az alkalmazott tudás

A világ gyorsan változik, hihetetlen sebességgel változnak benne a kihívások is, így ha nem szeretnénk kudarcot vallani, változtatni kell a megoldásukra felvonultatott módszereken is.

Az, hogy a régi megoldási modellek nem működnek, könnyen felismerhető az olyan a válságjelekből, mint például a társadalom széles rétegeinek lecsúszása, periférikus helyzetbe kerülése. A hagyományos módszerekkel operáló oktatási modellek rendre kudarcot vallanak a „való” világban - az iskolapadból kikerülő ifjúság nem képes érvényesülni, hiszen nincsenek birtokában az "alkalmazott tudásnak" nincsenek működő eljárásaik a kihívások megfelelésére

A munkavállalók - a lakosság szinte minden korosztálya - egyszerre találja szembe magát a tehetetlenség érzésével, veszítik el munkahelyeiket, és az ismert gazdálkodási és üzletvezetési modellek sorra elvéreznek..

A miérteket talán akkor érthetjük meg a legjobban, ha a jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatokat elemezve kicsit előre szaladva az időben a jövőbe tekintünk.

Kivétel nélkül mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy az eddiginél hatékonyabb megoldásokat a gazdasági társadalmi problémákra akkor találja csak meg, ha foglalkozik a jövővel. A változások felismerése és megfelelő kezelése segíthet a különböző társadalmak és gazdaságok kedvező irányú fejlődésének, illetve fejlesztésének kijelöléséhez, és a kívánatos vagy legalábbis még elfogadható fejlődési pályák kereséséhez.

Környezetbarát bútor

A bútorok az iroda leginkább állandó berendezési tárgyai, melyek meghatározzák az iroda hangulatát. A bútortervezés régi hagyományokra tekint vissza, a mai irányzatok az esztétikum mellett az ergonomikus irodabútorok kialakítását tekintik fő feladatuknak.

A környezetvédelem egyre fontosabbá válásával egyes gyártók már ilyen szempontokat is figyelembe vesznek termékeik előállításakor. A környezetvédelem előtérbe helyezése több előnnyel jár: a gyártók csökkenthetik költségeiket, a vevők olyan bútorokhoz jutnak, amelyek kevesebb egészségre káros anyagot bocsátanak ki és tovább használhatók.

A környezet és emberbarát bútor szempontjai:
* Alapanyag
* Gyártás
* Használat
* Hulladék

A környezetbarát bútor gyártása a terméktervezéssel kezdődik: úgy kell tervezni a bútort, hogy az könnyen alkatrészeire bontható legyen, minél több újrahasznosított / újrahasznosítható anyagból készüljön, ne tartalmazzon a gyártás vagy a használat során kiszabaduló káros anyagokat.

Az alapanyag kiválasztása alapvető jelentőségű: meghatározza a költségeket, a bútor használati idejét, újrahasznosíthatóságát. Nagyon sok irodabútor készül kevert anyagokból, többfajta műanyagból, szövetből. A környezetbarát bútor esetében a gyártónak meg kell jelölnie a műanyag fajtáját, illetve az alkatrészeket egyfajta műanyagból kell készítenie, hogy azokat újra fel lehessen dolgozni- és természetesen olyan bútorokat kell terveznie, amelyek alkatrészeikre szedhetők.

Ergonomikus bútorok

A bútorok az iroda leginkább állandó berendezési tárgyai, melyek meghatározzák az iroda hangulatát. A bútortervezés régi hagyományokra tekint vissza, a mai irányzatok az esztétikum mellett az ergonomikus irodabútorok kialakítását tekintik fő feladatuknak.

A környezetvédelem egyre fontosabbá válásával egyes gyártók már ilyen szempontokat is figyelembe vesznek termékeik előállításakor. A környezetvédelem előtérbe helyezése több előnnyel jár: a gyártók csökkenthetik költségeiket, a vevők olyan bútorokhoz jutnak, amelyek kevesebb egészségre káros anyagot bocsátanak ki és tovább használhatók.

A fenti bőr fotel csak egy a sok példa közül annak, hogy az ergonomikus szempontokat figyelembe véve hogyan tudnak a gyártók esztétikus, praktikus, és ugyanakkor minden igényt kielégítő irodai bútorokat gyártani. A képen látható irodai fotel például a számítógépes munkahelynél elengedhetetlen könyöktámasztást is garantálja.

Az irodai iratartó szekrény kis helyen, nagy mennyiségű kartotékot képes tárolni, ami nem csak könnyű és gyors elérhetőséget tesz lehetővé, hanem egyben az esztétikus irodai környezetet ötvözi a praktikus felhasználói igényekkel.

innováció-menedzsment módszertan az interneten

A humán feltételek fejlődése nélkül hiába teremtődnek meg az innovációs fejlesztéspolitika regionális keretei és intézményi, illetve korlátozott finanszírozási feltételei (melynek nagyságrendi növekedése várható a következő években, és hatékony felhasználása a vállalkozói abszorpciós kapacitás növelésével elengedhetetlen fontosságúvá válhat a vállalkozások versenyképessége szempontjából), ha nem következik be a kis-és középvállalkozások körében jelentős szemléletváltás az együttműködési hajlandóság erősödése és az innovációs kooperációs modellek kialakítása iránt.

A változások alapja a vállalkozások menedzsmentjének szemléletváltozásában, a humán (menedzsment stb.) fejlesztésekben és a vállalkozói emberi tőke hátterek nyomán megvalósuló hatékonyabb együttműködésekben lelhető fel, melyek generálása (AIM-Alkalmazott Innováció-menedzsment Módszertan) és hosszú távú fenntartása (RIK-Regionális Innovációs Klaszter) az InnoWiki egyik alapvető feladata és célkitűzése.

Az AIM, mint az innováció menedzsment fogalmak, módszerek és technikák rendszerbe szedett tudásbázisa maga is egy folyamatosan fejlődő, bővülő, megújuló, az új elméleteket befogadó módszertan. A fentiekből következik, hogy az InnoWiki eszközével célunk egy menedzsment elméletek kutató, fejlesztő és gyakorló közösségének létrehozása, amely az internet segítségével lehetővé teszi a közösségben meglévő tudáselemek integrálását.

A 2007 szeptember végén megalakult InnoStrada Észak-alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter, mint az innovációs szolgáltatók stratégiai szövetsége pedig egyesítve tudásbázisukat a szolgáltatások menüpont alatt olyan minőségmenedzsment kínálatot fogalmaznak meg, amely az országban eddig egyedülálló módon teszi lehetővé a kkv-k (mikro és kisvállalkozók) részére a szervezeti, technológiai és menedzsment készségeinek átalakítását, korszerűsítését és működési hatékonyságuk fokozását.

Az Alkalmazott Innováció Menedzsment Módszertan (AIM) az Észak Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Baross G. támogatási projektje alapján készült.

Út az kreatív gondolkodás felé

Az emberiség fejlődése bővelkedik olyan pillanatokkal, amelyek történelmi távlatokban meghatározónak bizonyultak, mintegy új perspektívát nyitottak az egyének és a társadalom egészének fejlődésében.

Ilyen mérföldkőnek lehet tekinteni az emberek közötti kommunikáció fejlődésének azt a pillanatát, amikor megszületett a gondolat rögzítésének és továbbadásának eszköze, az írás. Ez lehetővé tette azt, hogy mindenki hozzáférhessen az emberi szellem alkotásaihoz, megkezdődött az eredmények és tapasztalatok felhalmozása, és olyan fokú sokszorosítása, amely nem csupán néhány kiválasztotthoz, hanem az emberek többségéhez eljuthatott. Ettől kezdve a tudás már nem az egyeden keresztül, hanem a faj életén át gyarapodott és hagyományozódott az utókornak.

Az egyetemes tudás tárháza azonban egyre sebesebben terebélyesedik. Milliárdnyi ember termékeny és alkotó gondolata másodpercenként billiónyi következtetést von le, és tesz le az emberiség tudásának virtuális asztalára. A kutatni vágyó megdöbben, amikor sok ezer más tudományos dolgozó felfedezésével és eredményével találja magát szemben - eredményekkel, melyeket nincs ideje megérteni, még kevésbé megjegyezni, olyan gyorsan követik az újak. Mendel elképzelése a genetika törvényeiről több generációra elveszett a világ számára, mert nem jutott el azon kevesekhez, akik megértették és továbbgondolták volna, s ez a csapás nap mint nap újra megismétlődik, amikor a valóban jelentős vívmányok elvesznek a jelentéktelenek tömegében.

Egy információ kizárólag akkor lehet hasznos a tudomány szempontjából, ha állandóan bővítik, tárolják, de mindenekelőtt használják.

Napjaink erőszakosan formálódó informatikai társadalmában a kutatási eredmények áttekintésére új módszerek alkalmazására van szükség, mivel a régi, ún. „frissítéses” módszer már nem hatékony. Azok, akik állandó, szorgos olvasással tudatosan igyekszenek lépést tartani a legfrissebb eredményekkel, - ha csupán egyetlen szakterületen is, - egyre kevésbé lesznek képesek lépést tartani az újdonságok befogadásával, és meglehetősen rossz eredményt kapnánk, ha megpróbálnánk feltérképezni, hogy mi mindenre emlékeznek az elmúlt év fejleményeiből.
A hatékony gondolkodás módszere tehát egyre inkább áthelyeződik és ahelyett, hogy gyarló és könnyen elhalványuló emlékképeket őrző memóriánkkal az eredmények megjegyzésére törekednénk, egyre inkább az látszik a legjobbnak, hogy ha a kutatásunk célját szem előtt tartva az információk labirintusában találjuk meg a bennünket érdeklő részeredményeket, és kreatív módon sorba rendezve jutunk el a következtetésekhez.

Ugyanis az emberi agy eredendően asszociációkat követve működik. A gondolatok sebessége, az asszociációk bonyolultsága, a mentális képek részletei a legcsodálatosabb dolgok a világon.
Íme egy példa az újfajta gondolkodáshoz;


Tegyük fel, hogy a kutatót az íj és a nyíl eredete és jellemzői érdeklik. Pontosabban azt tanulmányozza, miért volt a rövid török íj jobb a hosszú angol íjnál a keresztes hadjáratok csatáiban. Az emberiség tudásának tárházában számtalan e témába vágó könyv és cikk van felhalmozva, amelyek az új eszközzel, a World Wide Web segítségével most a pillanat tört része alatt hozzáférhetővé válik számára. Először rábukkan egy érdekes ám vázlatos cikkre a témához kapcsolódóan. Ezután egy történelmi tárgyú leírásban talál egy másik odavágó tételt, és összekapcsolja az elöbbi cikkel. Így halad tovább, míg a sok tételből egy nyomvonal mentén láncszerűen sorba fűzi az információkat. Időnként megjegyzéseket fűz a tételekhez, melyeket vagy a fővonalhoz köt, vagy egy mellékvonallal egy specifikus tételhez. Amikor bebizonyosodik, hogy az abban a korban fellelhető anyagok tulajdonsága fontos szerepet játszott az íjkészítésben, letér egy melléknyomvonalra, ahol megnézheti az anyagok rugalmasságról írt szakirodalmat és a fizikai állandók táblázatát. Ide hozzáfűzi saját elemzését. A rendelkezésre álló anyagok labirintusából tehát felépít egy saját céljainak megfelelő láncolatot, és az összefüggések elemzésével eljut egy végső következtetésre, amely talán válasz lehet az eredeti kérdésre.
Látnunk kell azonban azt, hogy ez a válasz a valóság elemeinek szubjektív összerakásából keletkezett, valójában önkényesen, az emberi alkotóelme végtelen szabadságfokát kihasználó szubjektív megközelítése a kérdésnek.

De látnunk kell azt is, hogy ugyanarra a kérdésre adott sok százezernyi több-kevesebb jónak bizonyuló „szubjektív” válasz közül az egyik mégiscsak a legjobban megközelíti a valóságot. A többi szubjektív elme szétszedi darabjaira, újra értelmezi, és ismét összerakja, s addig, ameddig nincs a valóságot jobban megközelítő, ez lesz és tekinthető „a válasznak”.

A tanulás forradalma

A régi iskolamodell éppen annyira halott, mint az Ipari forradalom, amely létrehozta. Lehet, hogy 50 évvel ezelőtt kielégítő volt, ha a népesség 20 százalékát szakemberré "tanították ki", 30 százalékát iparossá és hivatalnokká, míg a maradék 50 százalék jobbára műveletlen mezőgazdasági és fizikai munkás maradt. De ha ezen a hozzáálláson nem változtatunk, az nemzeti és nemzetközi katasztrófához vezet. Szinte minden diáknak önállóan, magabiztosan és kreatívan kell a saját jövőjét alakítania.

Még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében is gyakran az a helyzet, hogy a tudás, amit az egyetemen, főiskolán szereznek, elavul, mielőtt megkapnák a diplomát.

Általában igaz az, hogy az azonnali kommunikációt eredményező forradalmi változások képessé tesznek bennünket arra, hogy rendszeresen frissítsük ismereteinket, és mindenki számára, aki rendelkezik a megfelelő eszközökkel, szükség esetén elérhetővé teszik a kívánt információt." (részlet Gordon Dryen és Jeanette Vos: A TANULÁS FORRADALMA című könyvéből.)

A kreatív gondolkodásról

A világ gyorsan változik, hihetetlen sebességgel változnak benne a kihívások is, így ha nem szeretnénk kudarcot vallani, változtatni kell a megoldásukra felvonultatott módszereken is.

Az, hogy a régi megoldási modellek nem mûködnek, könnyen felismerhetõ az olyan a válságjelekbõl, mint például a társadalom széles rétegeinek lecsúszása, periférikus helyzetbe kerülése. A hagyományos módszerekkel operáló oktatási modellek rendre kudarcot vallanak a „való” világban - az iskolapadból kikerülõ ifjúság nem képes érvényesülni, hiszen nincsenek birtokában az "alkalmazott tudásnak" nincsenek mûködõ eljárásaik a kihívások megfelelésére. A munkavállalók - a lakosság szinte minden korosztálya - egyszerre találja szembe magát a tehetetlenség érzésével, veszítik el munkahelyeiket, és az ismert gazdálkodási és üzletvezetési modellek sorra elvéreznek.

Az információs társadalom egy olyan világ, amelyben a World Wide Web alapjában megváltoztatja az emberek viszonyát az egyetemes emberi tudáshoz való hozzáférés vonatkozásában, és megváltoztatja azokat a technikákat is, amelyek az érvényesüléshez kellenek.

Szent-Györgyi Albertnek teljesen igaza volt, amikor azt mondta, hogy az agyunk nem tárolásra való, hanem kreatív gondolkodásra. S a komputerkorszak ezt már meg tudja oldani, legalábbis abban az értelemben, hogy végtelenül sok adatot, információt tudunk tárolni, így az ember a kreatív munkára összpontosíthat.

A téma neves kutatója, Guilford Arnold szerint a probléma megoldási helyzetek és a kreatív gondolkodás közötti párhuzam abban rejlik, hogy az egyénnek mindkettőnél vagy egy új stratégiát kell alakítania és alkalmaznia, vagy az inadekvált ingert adekváltá kell átalakítania, és azt kell felhasználnia. Ebben az értelemben minden problémamegoldás kreatív folyamat.

A kreatív gondolkodás a gondolkodás olyan folyamata, amely tudatosan alkalmazza a megismerési (kognitív) és emócionális (intuitív) módszereket a problémamegoldásokban.

Fázisai;
1. Előkészítés; A probléma megfogalmazása nélkül nem lehet feltenni a kérdéseket az intuitív énünknek. E nélkül olyan a gondolat, mint a cél nélküli hajó a tengeren, amelyik csak ide oda csapódik, de soha nem ér célba.- A probléma lehető legpontosabb megfogalmazása

2. Adatgyűjtés; Az adatgyűjtés fázisában a kreatív egyén mindenfajta tapasztalatot és ismeretet felvesz anélkül, hogy azokat előzőleg megvizsgálná, anélkül, hogy mérlegelné, mi lehet fontos és mi nem. A kevésbé kreatív ember azonnal sztereotípiák szerint kategorizál. - A lehető legtöbb információ begyűjtése a témáról

3. Inkubációs; Az inkubációs (lappangási) fázis a probléma nem tudatos mérlegelését foglalja magába. Ez a szakasz az egyén számára nyugtalan, frusztrációkkal terhes időszak, amelyben jelentős frusztrációs toleranciára van szükség. Woodworth és Schlossberg ezt a szakaszt a problémától való eltávolodás időszakának nevezte. -Foglalkozz mással, az ismeretek a tudatalattiban átstrukturálódnak

4. Illuminációs; Az illuminációs (belátási) fázist az „aha” vagy a „heuréka” élmény jellemzi. Ez teljesen önkénytelen mozzanat, melyben az előző szakasz anyaga világos, értelmes felismeréssé alakul át, mely hirtelen bukkan fel. A kreativitás nélküli egyén a belátás fázisához sokkal nehezebben jut el, mert tapasztalatai merev, sztereotip kategóriákba rendeződnek. - Őrült megoldások" bevillanása az intuitív térből - azonnal le kell jegyezni, mert eltűnhet, mint az álom

5. Verifikációs; A verifikációs (igazolási) fázisban az új felismerést ellenőrizzük, kipróbáljuk, és egészen addig alakítjuk, amíg meg nem felel a külvilágnak. Ebben a szakaszban jelentkezik a legnehezebb feladat, hogy a szubjektív felismeréseket objektív formákká alakítsuk. - Az ötletet "ki kell csomagolni", a problémára vetítve kidolgozni és leellenőrizni.

Az inspirált megközelítés tehát olyan folyamathoz vezet, amely részben nem tudatos szinten játszódik le. A kreatív gondolkodás gátló tényezői a funkcionális rigiditás (megmerevedés), a megszokott fogalom rendszer megkötöttsége, a kategóriák túl sok ismeretből adó merevsége és az elsietett megítélés.

Többféle értelemben beszélünk a kreativitásról, úgy mint a kreatív folyamat (az alkotás folyamata), a produktum (valamilyen tevékenység eredménye) kreativitása, a kreatív személyiség jellemzői, és a környezet kreativitása – mennyire ösztönzi a környezet az egyének kreativitását.

A mára már bizonyítottan sikertelenné vált probléma megoldási módszerekről nyilvánvalóan át kell állni másra, amely talán hatékonyabb és esetleg nem csak a túlélést, de a sikerességet is biztosítja. Lehet hogy a megoldás már eleve bennünk van? A jó megoldásnak mindenesetre nem szabad túl bonyolultnak lennie, mindenki számára hozzáférhető, könnyen elkelmezható, nem igéyel nagy befektetést és már rövid távon is igazolnia kell hatékonyságát. Ez lenne a kreatív/intuitív gondolkodás?

www.kreativiroda.hu