A kreatív gondolkodásról

A világ gyorsan változik, hihetetlen sebességgel változnak benne a kihívások is, így ha nem szeretnénk kudarcot vallani, változtatni kell a megoldásukra felvonultatott módszereken is.

Az, hogy a régi megoldási modellek nem mûködnek, könnyen felismerhetõ az olyan a válságjelekbõl, mint például a társadalom széles rétegeinek lecsúszása, periférikus helyzetbe kerülése. A hagyományos módszerekkel operáló oktatási modellek rendre kudarcot vallanak a „való” világban - az iskolapadból kikerülõ ifjúság nem képes érvényesülni, hiszen nincsenek birtokában az "alkalmazott tudásnak" nincsenek mûködõ eljárásaik a kihívások megfelelésére. A munkavállalók - a lakosság szinte minden korosztálya - egyszerre találja szembe magát a tehetetlenség érzésével, veszítik el munkahelyeiket, és az ismert gazdálkodási és üzletvezetési modellek sorra elvéreznek.

Az információs társadalom egy olyan világ, amelyben a World Wide Web alapjában megváltoztatja az emberek viszonyát az egyetemes emberi tudáshoz való hozzáférés vonatkozásában, és megváltoztatja azokat a technikákat is, amelyek az érvényesüléshez kellenek.

Szent-Györgyi Albertnek teljesen igaza volt, amikor azt mondta, hogy az agyunk nem tárolásra való, hanem kreatív gondolkodásra. S a komputerkorszak ezt már meg tudja oldani, legalábbis abban az értelemben, hogy végtelenül sok adatot, információt tudunk tárolni, így az ember a kreatív munkára összpontosíthat.

A téma neves kutatója, Guilford Arnold szerint a probléma megoldási helyzetek és a kreatív gondolkodás közötti párhuzam abban rejlik, hogy az egyénnek mindkettőnél vagy egy új stratégiát kell alakítania és alkalmaznia, vagy az inadekvált ingert adekváltá kell átalakítania, és azt kell felhasználnia. Ebben az értelemben minden problémamegoldás kreatív folyamat.

A kreatív gondolkodás a gondolkodás olyan folyamata, amely tudatosan alkalmazza a megismerési (kognitív) és emócionális (intuitív) módszereket a problémamegoldásokban.

Fázisai;
1. Előkészítés; A probléma megfogalmazása nélkül nem lehet feltenni a kérdéseket az intuitív énünknek. E nélkül olyan a gondolat, mint a cél nélküli hajó a tengeren, amelyik csak ide oda csapódik, de soha nem ér célba.- A probléma lehető legpontosabb megfogalmazása

2. Adatgyűjtés; Az adatgyűjtés fázisában a kreatív egyén mindenfajta tapasztalatot és ismeretet felvesz anélkül, hogy azokat előzőleg megvizsgálná, anélkül, hogy mérlegelné, mi lehet fontos és mi nem. A kevésbé kreatív ember azonnal sztereotípiák szerint kategorizál. - A lehető legtöbb információ begyűjtése a témáról

3. Inkubációs; Az inkubációs (lappangási) fázis a probléma nem tudatos mérlegelését foglalja magába. Ez a szakasz az egyén számára nyugtalan, frusztrációkkal terhes időszak, amelyben jelentős frusztrációs toleranciára van szükség. Woodworth és Schlossberg ezt a szakaszt a problémától való eltávolodás időszakának nevezte. -Foglalkozz mással, az ismeretek a tudatalattiban átstrukturálódnak

4. Illuminációs; Az illuminációs (belátási) fázist az „aha” vagy a „heuréka” élmény jellemzi. Ez teljesen önkénytelen mozzanat, melyben az előző szakasz anyaga világos, értelmes felismeréssé alakul át, mely hirtelen bukkan fel. A kreativitás nélküli egyén a belátás fázisához sokkal nehezebben jut el, mert tapasztalatai merev, sztereotip kategóriákba rendeződnek. - Őrült megoldások" bevillanása az intuitív térből - azonnal le kell jegyezni, mert eltűnhet, mint az álom

5. Verifikációs; A verifikációs (igazolási) fázisban az új felismerést ellenőrizzük, kipróbáljuk, és egészen addig alakítjuk, amíg meg nem felel a külvilágnak. Ebben a szakaszban jelentkezik a legnehezebb feladat, hogy a szubjektív felismeréseket objektív formákká alakítsuk. - Az ötletet "ki kell csomagolni", a problémára vetítve kidolgozni és leellenőrizni.

Az inspirált megközelítés tehát olyan folyamathoz vezet, amely részben nem tudatos szinten játszódik le. A kreatív gondolkodás gátló tényezői a funkcionális rigiditás (megmerevedés), a megszokott fogalom rendszer megkötöttsége, a kategóriák túl sok ismeretből adó merevsége és az elsietett megítélés.

Többféle értelemben beszélünk a kreativitásról, úgy mint a kreatív folyamat (az alkotás folyamata), a produktum (valamilyen tevékenység eredménye) kreativitása, a kreatív személyiség jellemzői, és a környezet kreativitása – mennyire ösztönzi a környezet az egyének kreativitását.

A mára már bizonyítottan sikertelenné vált probléma megoldási módszerekről nyilvánvalóan át kell állni másra, amely talán hatékonyabb és esetleg nem csak a túlélést, de a sikerességet is biztosítja. Lehet hogy a megoldás már eleve bennünk van? A jó megoldásnak mindenesetre nem szabad túl bonyolultnak lennie, mindenki számára hozzáférhető, könnyen elkelmezható, nem igéyel nagy befektetést és már rövid távon is igazolnia kell hatékonyságát. Ez lenne a kreatív/intuitív gondolkodás?

www.kreativiroda.hu